Pont került annak a hónapok óta tartó szakmai vitának a végére, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére az MME is részt vett. A vadászati és vadgazdálkodási szervezeteket is bevonó többoldalú megállapodás alapján továbbra is védett faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyőrigó, a fürj és a nyuszt, valamint természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét.

Az egyeztetésben részt vevő szervezetek a szakmai érvek elemzését követően arra jutottak, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata – szigorú szabályozás és gyakori felülvizsgálat mellett – lehetséges. A megállapodás alapján a récék közül egyedül a tőkés réce marad vadászható, ugyanakkor a csörgő- és kerceréce felkerül a védett fajok közé.

Az MME végig kiállt amellett, hogy az apróvadállomány megfogyatkozásáért az agrárélőhelyek természeti állapotának általános leromlása és az apróvadpusztító mezőgazdasági technológiák a felelősek. Amíg ezeket a problémákat nem kezeljük, addig értelmetlennek látjuk a lényegesen kisebb hatással rendelkező tényezőket, így pl. a nemzetközi egyezmények által védett ragadozó madarakat, emlegetni az okok között. A vadászati és a természetvédelmi szervezetek is egyetértettek abban, hogy tudományos monitoring vizsgálatok és célzott kutatások szükségesek az érintett állatcsoportok (apróvadak, ragadozó emlős- és madárfajok) állományviszonyainak és egymáshoz való kapcsolatának tisztázáshoz. Ugyancsak egyetértés mutatkozott abban, hogy közösen kell lobbizni a páratlan hazai agrártáj biodiverzitásának megőrzéséért.

Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportvezetője hangsúlyozta: „Fontos eredmény, hogy szakmai konszenzus alapján sikerül megőriznünk a vitatott madárfajok védett státuszát. A néhány vadászható madárfaj esetében pedig kiemelten szükséges, hogy a hatóságok fokozottan ügyeljenek a szabályok szigorú betartatására.”

A Vidékfejlesztési Minisztérium által koordinált szakmai párbeszéd nyomán létrejött megállapodásban az MME mellett részt vettek az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a WWF Magyarország, a Szent István Egyetem, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem képviselői is. A szakmai grémiumot a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek képviselői is segítették.

„A MME számára a megállapodás legfontosabb értéke, hogy a munkacsoportban részt vevő szervezetek a jövőben együtt hatékonyabban tudnak dolgozni a természetvédelem és a vadgazdálkodás közös problémáinak megoldásáért.” – mondta Halmos Gergő, a civil szervezet ügyvezető igazgatója.

forrás: www.mme.hu