Először került hazánkban két fiatal fehér gólyára műholdas nyomkövető, melyek segítségével végigkövethetjük a madarak első vándorútját afrikai telelőhelyükre. A projektet, amelynek részeként a gólyák útja is láthatóvá válik, az Ecocaritas Egyesület irányítja. Az Európai Unió támogatásával a két jelölt gólya, Apaj és Ipoly hazai élőhelyein megvalósuló program fő célja a középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele, azaz a „madárgyilkos” tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő szigetelése.

Évről-évre bizonyítottan rengeteg védett és fokozottan védett madár szenved áramütést a középfeszültségű szabadvezeték hálózat oszlopain, vagy ütközik vezetékeknek. A madarak pusztulása és sérülése hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közelmúltban megjelent tanulmánya alapján, a hazai vezetékhálózaton évente minimálisan 30 000 madár, köztük számos világszerte veszélyeztetett faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse) esik áramütés áldozatául.

A fiatal, fészekből frissen kirepülő fehér gólyákat fokozottan fenyegeti az áramütés veszélye. A még bizonytalanul manőverező gólyafiak sajnos könnyen a szigeteletlen, gyakran a felnőtt madarakat sem kímélő, 20.000 voltos villanyoszlopokon lelik halálukat. Az elmúlt 20 évben a dokumentált fehér gólya pusztulások száma meghaladta a 700 példányt! Valójában ez az adat ennek többszöröse is lehet, hiszen ez „csak” a megtalált tetemek számát jelenti.

A greenmania.eu oldalt is üzemeltető Ecocaritas Egyesület projektjének fő célja a veszélyeztetett madárfajok pusztulását okozó, szigeteletlen középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele, a tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő technológiával történő szigetelésével, amellyel megelőzhető az áramütés és a madarak pusztulása.

„A projekt keretében a Madárvilág Nonprofit Kft. közreműködésével két fiatal fehér gólyát láttunk el műholdas nyomkövetővel. Kiemelkedő fontosságú a kirepülés és a vonulás megkezdése közötti időszak, amikor a fiatalok leginkább ki vannak téve a hazai középfeszültségű hálózat veszélyeinek. Mozgásuk ismeretében pontosabban fel tudjuk mérni a veszélyeztetettségük mértékét az adott területen és a forrásokat a legveszélyesebb oszlopok szigetelésére koncentrálhatjuk.” – nyilatkozta Kis Ferenc, az Ecocaritas Egyesület projektvezetője.

Az Apaj névre keresztelt gólya a Kiskunságban kelt ki és nevelkedett természetes körülmények között. Kirepülése után néhány kilométeres körzetbe járt ki szüleivel táplálékot keresni, majd augusztus elején kezdte meg vonulását. A legfrissebb információnk szerint már a szudáni főváros, Kartúm közelében van.

Ipoly embernél nevelkedett kisgólya, aki három társával együtt július végén egy, az Ipoly folyó mellett kialakított röpdébe került, ahol fokozatosan szoktatták vissza a természetes „gólya-élethez”. Szabadon engedése után csatlakozott egy gólyacsapathoz és augusztus közepén ő is útra kelt társaival. Jelenleg kissé Apaj mögött jár, éppen Egyiptomban, a Nílus menti Qena városától pár kilométerre délre tartózkodik – meséli Kis Ferenc.

Apaj és Ipoly, a két fiatal gólya története és első vándorútja nyomon követhető a www.greenmania.hu weboldalon és partner oldalunkon, a www.gilice.hu-n. A velük történő legfontosabb eseményekről hírt adunk, térképen követhető a vonulásuk. Bízunk benne, hogy szigeteletlen szabadvezeték hálózaton nem éri őket baleset!

Az Ipoly és Apaj nevű gólyák műholdas nyomkövetése az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Közép-Magyarországi Operatív Program - Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások (KMOP-2009-3.2.1/C-0001 és 0002) keretein belül. Kedvezményezett az Ecocaritas Egyesület.

Kapcsolódó hasznos információk:

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

A fehér gólya Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft, de Európa-szerte is a veszélyeztetett kategóriába tartozik. A faj elterjedésének központja Közép-Európa, egyik legnagyobb és stabil állománya Magyarországon költ. A hazai állomány néhány évtized alatt 8000 párról 5000-re csökkent, bár az 1970-es évek közepe óta végzett védelmi tevékenység eredményeként a populáció stabilizálódott.

Elektromos hálózat és madárvédelem

A fehér gólyák pusztulása a felmérések szerint 94%-ban áramütés miatt következik be. A villanyoszlopokra települő párok veszélyeztetettek a leginkább. A fészek közelében, a középfeszültségű vezetékeken lévő transzformátorokon főleg a fiatal, frissen kirepült gólyák szenvednek áramütést. Gyakran egész fészekaljak pusztulnak el így. A táplálkozóterületek közelében húzódó középfeszültségű légvezetékek tartóoszlopaira felszálló gólyákat szintén gyakran éri áramütés és egyre gyakrabban költenek ezen az oszlop típuson, ami újabb veszélyforrás. Ha a gólyák nekirepülnek a magasfeszültségű vezetékeknek, az is okozhat veszteséget.

A legtöbb áramütéses esetben az áldozat azonnal elpusztul. Ha nem, akkor égési sérülésekkel vagy lebénulva a földre zuhan, ahol azután hosszabb-rövidebb szenvedés után pusztul el. Túlélő nagyon kevés van, és ők is olyan súlyos sérüléseket szereznek, hogy fogságban kell leélni hátralévő életüket.

Természetesen nem csak fehér gólyákat érhet áramütés. Az MME nyilvántartása szerint 2003-2008 között 59 faj egyedei lelték ily módon halálukat. A gólyákon kívül nagyon gyakran éri áramütés a ragadozó madarakat (ölyv, vércse, sólyom, sas), vezetéknek történő ütközés következtében számos túzok, daru, lúd pusztul el. Az áramütés következtében elhullott madarak számát nagyon nehéz pontosan megbecsülni, mivel a dögevők néhány napon-héten belül eltüntetik a tetemeket. Országszerte évente minimálisan mintegy 30.000 madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja!

Műholdas jeladózás

Magyarország a világ élvonalába tartozik a madarak műholdas nyomkövetését tekintve: kevés olyan ország van a Földön, ahol ennyi fajt tanulmányoztak ezzel a csúcstechnikával. Hazánkban eddig fekete gólyára, parlagi sasra, túzokra, kerecsensólyomra, kékvércsére, vándorsólyomra és most első alkalommal fehér gólyára került műholdas nyomkövető eszköz.

A műholdas nyomkövetés nem csak azt teszi lehetővé, hogy pontosabb adatokat kapjunk gólyáink vonulási útvonaláról és telelőhelyükről, de hazai tartózkodásuk során figyelhetjük, mozgásuk milyen elektromos vezetékszakaszokat érint, melyek szigetelésével megelőzhető értelmetlen haláluk. Emellett az egyéb veszélyeztető tényezők is megismerhetők – így hatékonyabb természetvédelmi programok dolgozhatók ki.

A beépített GPS egységgel is ellátott Microwave gyártmányú jeladók olyan kis méretűek és könnyűek, hogy a madarat mindennapi tevékenységében nem zavarják. A felszereléskor kis “hátizsákként” megkapott adót az egyed pár nap alatt olyannyira megszokja, hogy gyakran az adó antenna részét saját tollaként kezeli, igazgatja. A napelemmel működő szerkezet 3-5 évig képes jelet adni gazdája tartózkodási helyéről, naponta akár többszöri helymeghatározást is lehetővé tesznek. Apaj jeladója még abban is különleges, hogy Apaj aktuális tengerszint feletti magasságát és sebességének az adatait is közvetíti. Így tudjuk például, hogy augusztus 19-én, 13.00 órakor éppen 1684 méteren, 79 km/h sebességgel repült Izrael felett.

Ecocaritas Egyesület

A projektet vezető Ecocaritas Egyesület egy 2002 óta folyamatosan fejlődő és egyre sikeresebben működő, környezet-és természetvédelmi szervezet. Működése kezdetben csak Kelet-Magyarországra terjedt ki, mára azonban az egész Kárpát-medencében vannak állandó tevékenységei. Tevékenysége ma már kiterjed a Kárpátok folyóvízi és ártéri rendszereinek védelmére, a veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a lakosság környezettudatosságának növelésére. A szervezetünk kiemelt céljai közé tartozik a környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció és a társadalmi szerepvállalásban való részvétel erősítése.

www.ecocaritas.hu

Madárvilág Non-profit Kft.

A Madárvilág Non-profit Kft. 2009-ben alakult, de szakemberei évek óta foglalkoznak állatok távérzékelős nyomon követésével, Magyarországon és külföldön egyaránt. Segítségükkel vált lehetővé olyan fajok mozgásainak, vonulásának megismerése, mint például a vándorsólyom Magyarországon és Lengyelországban, a fakókeselyű Horvátországban, vagy a kék vércse itthon és Romániában.

E kutatások célja nem pusztán a madarak útvonalainak megismerése, hanem a rájuk leselkedő veszélyek jobb megértése, és így végső soron hatékony védelmük megvalósítása. A Madárvilág Non-profit Kft. civil szervezetekkel és nemzeti parkokkal dolgozik együtt a természetvédelmi célok megvalósításán.