Regisztráció Elfelejtett jelszó
A Greenmania egy aktív, zöld közösség. Írj, fotózz, tölts fel és köss barátságokat!
Eddigi tagjaink
7.8
focimeccsnyi stadion világításával járó CO2 kibocsátást spóroltak meg.

Nézz körül   -   Szentendrei rózsa termőhelye Természetvédelmi terület

Alapítva: 1942  

Kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

 

A rózsát 1920-ban Szentendrén, a Pismány-hegyen fedezte fel egy építkezés közben Trautman Róbert tervezőmérnök. Dégen Árpád botanikus a fajt Rosa Sancti-Andreae (Degen et TRTM)-nek nevezte el. Alacsony (1-1,5m), sűrűn sarjadó cserje, karcsú tüskéi egyenesek. A páratlanul szárnyalt, összetett levelek levélkéi fogazott szélűek, lemezük nemezesen molyhos, megdörzsölve terpentin illatúak.

Virágainak szirma sötétrózsaszínű, felső szélük világos mirigyektől rojtos. A termés nagyméretű (1,5-2 cm), felülete igen sűrűn mirigyekkel, sertékkel borított, a csészelevelek mindig rajta maradnak.

Nincsenek szaporodóképes magjai. Védetté nyilvánításakor hét tő volt az állománya. Azóta a faj megőrzése érdekében több botanikus kertben is található a szentendrei rózsa vegetatív úton szaporított utódaiból, de a környező kertekben is találtunk hasonló eredetű példányokat. A legutóbbi időkben a Tiszántúlon, Prügyön is megtalálták. Természetvédelmi értékét kultúr-reliktum jellege adja. 1988 óta védett.

A szentendrei rózsa termőhelye a Cseresznyés út 7 sz. alatt található. A telek és az áttervezett épület a Szentendrei Önkormányzat tulajdona. Területe korlátozottan, a gondnok engedélyével látogatható.

Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok: A gondozott kertben élő növényeket elvileg semmi sem veszélyeztethetné. A szentendrei rózsa - az előbbiek ellenére - az elmúlt években többször került veszélybe. A gyakori tulajdonváltás általában a kert kezelőszemélyzetének változásával is járt, az új emberek pedig nem mindig kapták meg a - mai díszrózsákhoz képest nem túl dekoratív - növény jelentőségéről az információt. Szerencsére a jól sarjadó cserjét kipusztítani nem könnyű. A legkomolyabb veszélyt a ránőtt mahónia és vadszőlő konkurenciája jelentette, amelyek teljesen leárnyékolták a fényigényes növényeket. A közelükben magasodó erdeifenyők árnyaló és vízelszívó hatását a liget ritkításával kell a közeljövőben csökkenteni.

Nincsenek kapcsolódó anyagok.

Hozzászólok!

Üzeneted írd ide:
Hozzászólás elküldése
Hozzászólnál? Ne félj elsőnek lenni!